Blog

Vásznas vagy ragasztott öltöny

2016. február 10.

 

Az öltöny zakója azon ritka „ruházati példány”, ami 3-dimenziós, vagyis a fazonja a téren is kiteljesedik, gondoljunk csaka vállakra, a mellrészre, a reverre, stb. Ezt a formát csak szövettel és cérnával nem lehet megformálni, kell lennie ott az anyag alatt valami „formatartó” dolognak, dolgoknak, hogy ez meg valósuljon.

100 éve vagy még azelőtt, amikor nem gyárak, hanem szabók készítették az öltönyöket, a fenti kérdésnek nem is lett volna értleme, hiszen a mellrész kialakításában leginkább lószőrt tartalmazó vásznat használtak. A gyári termelés elindulásával csak az ötvenes évektől lehet egyáltalán a mellrész ragasztásról, mint gyártástechnológiai megoldásról beszélnünk. De mit is változtatott ez a ruhaiparon?

Nagyon kevesen vannak, aki ha egyszer elindulnak öltönyt venni, komoly kitételként fogalmazzák meg, hogy én mindenképpen vásznas konfekció öltönyt fogok vásárolni. Az öltöny fazonja, színe(mintázata), az anyaga fontos tényező, de kevesen vannak tisztában azzal a ténnyel, hogy a kész öltönyök piacán gyakorlatilag ragasztott eljárással készült zakóval fognak találkozni. És ez igazán nem is akkora probléma, amikor 2016-ot írunk. A ragasztási technológiának is több mint 60 éve volt, hogy fejlődjön, tökéletesedjen.

Akkor miről is beszélnük most, de tényleg?

3 types

A hozzáértők tudják, hogy egy kézzel varrott, vásznas öltöny szépségét és időtállóságát nem lehet felülmúlni. Egy úriszabó mindig is így fogja az öltönyt elkészíteni. A lószőrrel megerősített vásznat sok-sok öltéssel alakra formálja,majd egy filc alaphoz rögzítve illeszti és varrja be a szövet és a bélés közé. A lószőr merev és szívós, ezért kiváló alapanyag, de a mellvászon minőségének fejlődésével egyre kevesebb a lószőrrel erősített változat. A vászon nemcsak mellrészen-, hanem a reveren, a galléron és a zakó első részén is végigfut. A „floating canvas” – a vászon sokkal jobban idomul viselője alakjához, sokkal jobban „él” az öltöny, és gondos odafigyeléssel egy évtizedekre szóló öltönyt kapunk.

full canvas canvassing

Kézzel varrott, vásznas öltönyöket nemcsak úriszabók készítenek, hanem a felső kategóiás konfekció öltönyök között is gyakori (pl. Brioni, Borrelli, Zegna Couture és „társaik”). Azért bizonyos folyamatokat gépesítenek, de így is sok kézimunka kerül az öltönybe. A másik véglet a távol-keleti $150-200-os „méretes” öltönyök, amiket a vevő 24 órán belül kézhez is kap. Hát, ezek ragasztással készülnek.

canvassed

De mi is az a ragasztás („fusing”)?

A ragasztásos (hőprés) techinkát Németországban fejlesztették ki a 40-es, 50-es években. Ennek lényege, hogy a külső szövet és a bélés közé a vászon helyett a belső filcre (és hát magára a külső gyapjúszövetre belülről) egy polimer alapú anyagot „olvasztanak” 130 - 149C-on, nagy nyomáson. Ezt a módszert a gallérnál, a vállaknál, a mandzsettáknál, a reveren és természetesen a mellrészen alkalmazzák. Előnye, hogy nem kell szabászati szakértelem, jóval olcsóbb és ugyanúgy térbeli formát ad a zakónak, mint a vásznazás. Hátránya – különösen a techológia első évtizedeiben -, hogy egy „páncél” jelleget kölcsönzött a zakónak, és a hőkezelési technika kezdetlegessége miatt a polimer rész helyenként el-elvált a szövettől. Ekkor keletkezett, keletkezik a jellegzetes ráncolódás, púposodás, ami egy visszafordíthatatlan folyamat.

A ragasztásos techológia azonban nagyon sokat fejlődött a 21. századra: ma a legtöbb, jó minőségú ragasztási alapanyag alig 1 mm vastag és tökéletesen tapad a zakó anyagához, ezért a ráncosodás is jóval később jelentkezik. A nagyon vékony nyári szövetek esetén a ragasztásos eljárás még könnyebbé is teszi a zakót, mint a hagyományos vásznazás. Az az apró hátránya, hogy a ragasztott zakó soha nem fogja úgy felvenni viselője alakját, mint a vásznas, továbbra is fennáll. De hát a költség nagy úr a szabászati szakmában is!

fused material fused inner

Ma már annyira jó minűségű ragasztási eljárásokat alkalmaznak, hogy a szakértő vásárlók a „csípés tesztet” ajánláják egymás között, hogy megállapítsák, hogy egy zakó ragasztott vagy vásznas. A „tökéletes pinch test” lényege, hogy a zakó alsó gombjánál megnézik, hogy kitapinható-e a három réteg (a külső szövet, a vászon és a bélés), és a legfelső réteg nem vastagabb-e, mint maga a gyapjúszövet. Ezek alapján elvileg megállapitható, hogy a zakó vásznas vagy ragasztott-e.

Kivéve, ha félvásznas gyártásról beszélünk.

A félvásznazás a vászon és a ragasztott eljárás előnyeit ötvözi, minimalizálva a ragasztás hátrányait és maximalizálva a megtakarításokat. A váll- és mellrész, a rever vászonnal készül, minél több „életet adva” a zakónak, a többi megerősítési ponton azonban marad a ragasztás. A félvásznas öltönyök már eleve drágábbak – csak a gyártási költségei miatt is -, mint a ragasztott öltönyök, de egy egészséges szintet tartanak az ár vs. minőség vonatkozásában. Ha a legjobb alapanyagokat és a legjobb eljárásokat alkalmazzák, a félvásznas öltöny egy igazi minőségi darab lehet.

half canv1 half canv2

A lényeget tekintve, ha öltönyt választunk magunknak, akkor tudnunk kell, hogy a vásznas, kézzel varrott öltöny mindig is egy (nagyon) drága darab lesz, de ha találunk egy jó árfekvésű félvásznas vagy minőségi ragasztott öltönyt, ami tetszik, és megfelel a céljainknak, akkor ma már nyugodtan hazavihetjük. A ragasztás a technológia állandó fejlődésével egyre kevésbé lehet „szitokszó” a „style aficionado-k” körében.

 

(Források: putthison.com, mullenandmullen.co.uk, blacklapel.com)

Mister férfi divatház
Mister férfi divatház
Mister férfi divatház
Mister férfi divatház
Mister férfi divatház
Mister férfi divatház