2016. február 1.

 

A legtöbb vásárló szigorúan, 100% -, lehetőleg szűz gyapjúból készült öltönyt, zakót keres. Vannak azonban olyan urak, akik direkt műszál-gyapjú kevert, ún. „gyapjús” öltöny után néz, mert véleménye szerint jobban bírja a mindennapos használatot, mint a „kényes” gyapjú. Az ilyen döntések nagyrészt racionális, saját tapasztalatra épülnek, de fontos belátnunk, hogy ezeket a preferenciákat az is vezérli, hogy ki, milyen minőségű gyapjú vagy gyapjús öltönnyel találkozott addig.

A tiszta gyapjú, különösen a „worsted” (hosszú, csavart szálú, fésült gyapjúfonálból szőtt) gyapjú – nem véletlenül – az etalon a legtöbb úriember számára. De nézzük meg részletesebben, hogy mitől is különleges a gyapjú, és mit tudnak a műszállal kevert anyagok, azt legalább megelőlegezve, hogy kategóriájában mindkettő minőségi anyag legyen.

Minden racionalitás mögött azért van egy erős tradíció is: a gyapjút évszázadok óta használja a ruhaipar, sikerrel. Bármilyen új anyag jelenik meg a piacon, azt mindig a gyapjúhoz, mint etalonhoz fogják hasonlítani.

Először is: miből készülnek?

A gyapjú szót általánosságban a juh, az angora-, a kasmír kecskék és a lámafélék szőréből készült szövetekre használják. A szálakat megfelelően kiválasztva legtöbbször sodort, hosszú, csavart szálakból készítik a szövetet. A gyapjú, ellentétben más, természetes anyagokkal, mint a len vagy pamut, állati eredetű, vagyis protein alapú. (Ennek jelentősége lesz.)

A ruhaiparban használt műszál leginkább újrahasznosított polietilén-tereftalátból (helló, PET palackok!) készül. A jobb minőségű rayont (bemberg) általában a béléshez használják.

 A szövés „szabadsága”, variálhatósága

A gyapjún kívül nem nagyon létezik olyan anyag, amiből a legvékonyabb „trópusi” gyapjútól kezdve a flanellel át egészen a durva tweed szövetet elő lehetne állítani. Tömegét, szövésének sokféleségét, ezáltal a szövet felületét  száz meg száz variációban elő lehet állítani.

A műszálas szövet vastagsága és szövéstechnikája erősen behatárolt, hogy egyáltalán ruhát lehessen belőle készíteni. A műszálas szövet nem lehet vastag, mert azt a minimális rugalmasságot is pillanatok alatt elveszíti.

Tapintás:

A kevert műszálas öltönyök messziről a gyapjú-selyem öltönyökhöz hasonlítanak, van egy jellegzetes fényük. A gyakorlott szem azonban a selyem sajátos, kissé mattabb fényét jól meg tudja különböztetni. Az anyag tapintása pedig mindent elárul, hiszen a selyem inkább lágyítja az eleve puha gyapjú szövetet, míg a műszál jellegzetes sprődségét nem lehet nem észrevenni.

Az anyag forma- és vízállósága

A gyapjú szövet – rugalmasságából fakadóan – nagyon sokáig képes megtartani eredeti formáját, ha megfelelőn vigyáznak rá. Ez a rugalmasság nem engedi a deformálódást. Itt fontos megjegyezni, hogy az újrahaszonsított, nem „szűz” gyapjú egy olcsóbb megoldás, de alapból 30%-kal kisebb a rugalmassága, alkatartása, mert az eredeti gyapjúszálak az újragyártás során kb. ennyit sérülnek. Eső vagy nedvesség esetén a gyapjú képes a saját tömegének 20%-kát megtartani, mielőtt „átázna”. Ezt a határt azért nem érdemes kerülgetni, mert ekkor már a formája is szétesik, nem beszélve a mellvászon és más „kiegészítők” visszafordíthatatlan sérüléséről.

A műszál a gyapjúhoz képest gyakorlatilag vízálló, legalábbis a felületén. Sok műszálas öltönyre rá is írják, hogy mosható, amíg a gyapjú mindig „száraztisztítós”. Ez nagyszerű! Lenne, ha a műszálas öltönyökben nem lennének szintén olyan apróságok, mint mellvászon (ami leginkább ragasztott), stb. Ha a szövet ki is bírja a mosást és vasalást, a mell- és rever rész biztosan sérül. A műszál nehezen deformálódik, hiszen rugalmatlan, de ha egyszer igen, akkor ő nem fogja „kirúgni magát”, egyszer és mindenkorra elveszíti alakját.

Gyűrődés, kopás és folttaszítás

A kevert öltöny pártiak gyakran hivatkoznak arra, hogy a tiszta gyapjú öltöny jobban gyűrődik. Ez csak részben igaz, hamarabb keletkeznek rajta apró ráncok, de markáns gyűrődésvonalak, amelyeket gőzöléssel és pihentetéssel ne tudnánk eltüntetni, nem. A tiszta gyapjú, rugalmassából fakadóan, lassabban kopik, híres szabók szokták mondani, hogy egy jól elkészített gyapjú öltönynek 30 év semmi. A folttaszításban a műszál jobban teljesít. A gyapjúgyártók ráadásul több olyan speciális szövés- és kezeléstechnikát kialakítottak, ami nagyban javítja a szövet víz- és folt ellenállóságát. Ilyen pl. a Zegna Traveller Micronsphere, vagy az Isaia Aquaspider anyaga.

A műszálas öltönyök lassabban kezdenek el gyűrődni, de ha egyszer megjelenik a gyűrésvonal, az az örökkévalóságnak készül. A műszál nem rúgja ki magát, a gyűrődés egyben az anyag deformálódása is. A műszálra jellemző, hogy a kényes részeken, mint pl. a könyök, ülep, térd, hamar fényesedik. Persze, ez egy fényes műszálon nem annyira észrevehető, mint egy matt gyapjúszöveten. De attól még bekövetkezett, és ott lesznek a fényes foltok.

A gyapjú-műszál kevert öltönyök egy apró „tragédiája”, hogy a merev műszál folyamatosan dörzsöli a beleszőtt gyapjút, ezáltal sokkal gyorsabban amortizálja a gyapjú előnyös tulajdonságait.

Lélegzés, hőtartás

A gyapjú „légzése” és hőtartó képessége kiváló, télen melegen tart, nyáron – egy bizonyos szintig – képes hűteni is. A műszál mindezek ellentéte, izzadva lehet benne fázni. Bár tény, hogy a műszálak minőségének fejlődésével ezt a tulajdonsága folyamatosan javul, gondoljunk csak a technikai sportruházatra.

A gyapjú, mivel állati protein, nem szereti a nagyon meleget. A forró vasaló és a gyakori száraztisztítás lassan tönkreteszi a gyapjúszálak rugalmasságát, és minden más jó tulajdonságát.

És végül: az árak

Minden szép és objektív hasonlítgatás mellett a műszál előretörésének igazi oka az olcsó előállítás. Egy legalább 40-60%-ban műszálat tartalmazó szövet és egy minőségi gyapjúszövet ára között legalább nyolc-tízszeres a szorzó. Vagyis egy kész kevert öltöny olcsóbb, mint a gyapjúszövet maga. Ha pl. egy „szimpla” Zegna szövet nagyker. ára minimum 40-50 Euro méterenként, akkor csak a szövet 200-250 Euro. Ezért mondják azt a tengerentúlon (hogy ne túl közeli legyen a példa ...), hogy 200 dolláros jó öltöny nem létezik.

A kevert öltönyöknek van néhány jó tulajdonsága, de ezek eltörpülnek a gyapjú teljesítménye mellett. A gyapjú továbbra is az etalon a minőségi öltönyök piacán. Ha mégis kevert öltönyt választunk, akkor is figyeljünk arra, hogy jól szabott, az alakunkra illő vonalai legyenek, mert ez anyagtól függetlenül minden öltönynél fontos.

 

 

(Források: realmensrealstyle.com, tailoredfashion.com, eHow.com)